A lakás a mérce, nem a mérőkamra
A rövid válasz: szokásos növényszám mellett nem érdemes a szobanövényektől érdemi, általános levegőtisztítást várni egy természetesen szellőző lakásban. Ez nem azt jelenti, hogy a növények semmilyen szennyezőt nem képesek felvenni. A döntő kérdés az, hogy a mérhető felvétel elég nagy-e ahhoz, hogy otthon is számítson.
Egy zárt kísérleti kamrában már kis változás is jól kimutatható. Egy lakásban viszont folyamatos a légcsere, ezért a növény teljesítményét ehhez kell viszonyítani. Ha a természetes légcsere nagyságrendekkel több szennyezőt távolít el, a laborban látható növényi hatás a gyakorlatban könnyen eltörpül.
A VOC-k esetében túl kicsi a hatás
Az illékony szerves vegyületekről, vagyis a VOC-król készült, közvetlenül idevágó elemzés több kamrakísérlet eredményeit vetette össze a valós épületek légcseréjével. Eszerint a cserepes növények VOC-eltávolítása az átlagos légcseréhez képest elhanyagolható.
A számítások szerint a légcseréhez hasonló VOC-eltávolítási teljesítményhez hozzávetőleg 10–1000 növény/m² alapterületi sűrűségre lenne szükség. Ez már nem az a helyzet, amikor néhány cserép áll az ablakpárkányon vagy a nappali sarkában, hanem egészen más léptékű növényállomány.
A VOC-kra vonatkozó következtetés tehát elég határozott: amit kamrában meg lehet mérni, attól még nem lesz érzékelhetően tisztább egy átlagos lakás levegője. Ezt azonban nem szabad automatikusan minden más szennyezőanyagra kiterjeszteni.
A nitrogén-dioxid fontos ellenpélda
Egy kontrollált kamrakísérletben három gyakori szobanövény valóban eltávolított nitrogén-dioxidot a levegőből. Ez érdemi eredmény, mert megmutatja, hogy bizonyos szennyezők növényi felvétele nem pusztán elméleti lehetőség.
A háztartási hatást azonban nem lakott otthonban mérték. A kamraadatokat öt növényre vetítették ki. A modell egy 15 m³-es, rosszul szellőző helyiséggel számolt. Az így becsült csökkenés körülbelül 20% volt.
Ezért az eredmény nem bizonyítja, hogy ugyanekkora változás egy átlagosan szellőző lakásban is bekövetkezne. Valódi ellenpont a VOC-adatok mellett, de nem támasztja alá azt a tágabb ígéretet, hogy néhány szobanövény általános levegőtisztítóként működik.
A szálló por és a többi szennyező kérdése
A leveleken ülepedhet szálló por, de az ülepedés ténye önmagában nem jelenti azt, hogy ettől érdemben javul a teljes helyiség levegőjének minősége.
A szén-monoxid, az égési aeroszolok és a biológiai szennyezők esetében sem állítható, hogy néhány szobanövény érdemben tisztítaná egy átlagos lakás levegőjét.
Az egyes kamraeredményekből nem lehet általános, otthoni levegőtisztító képességet levezetni.
A gyakorlati következtetés
Tarts annyi szobanövényt, amennyit szívesen gondozol, de a lakás levegőminőségének javítását ne alapozd néhány cserépre. A laboratóriumi szennyezőanyag-felvétel valós jelenség lehet, csak a hétköznapi lakásban várható hatás nagysága a döntő.
Ha kifejezetten levegőtisztítás miatt választanál növényt, érdemes visszafogni az elvárásokat. A jelenlegi eredmények alapján a szokásosan tartott mennyiség nem ad érdemi, általános tisztítóhatást egy átlagos, természetesen szellőző otthonban.
